Házi segítségnyújtás

A szociális alapszolgáltatások egyik formája a HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, melyet valamennyi önkormányzat – a lakosságszámtól függetlenül – köteles biztosítani.

A házi segítségnyújtás keretében – szociális segítést vagy – személyi gondozást kell nyújtani.

Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

Szociális segítés keretében biztosítani kell:

  • a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést
  • a háztartási tevékenységben való közreműködést
  • a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást
  • szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

Személyi gondozás keretében biztosítani kell:

  • az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását
  • a gondozási és ápolási feladatok elvégzését
  • a szociális segítés keretében elvégzendő feladatokat.

Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet.

Joghely:

  1. évi III. törv. 63.§-a, 114-119/B.§-ai, 1/2000.(I.7) SzCsM rend. 25-27.§-ai, 9/1999.(XI.24) SzCsM rend. 340/2007.(XII.22) SZMM rendelet

Jogosultsági feltétel:

A jogosultság részletes feltételeit a települési önkormányzat rendeletben szabályozza.

A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj összegét az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja.

A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjak megállapításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

  • a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét
  • kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelem

A megállapított személyi térítési díj nem haladhatja meg a fentiekben megállapított jövedelem 25% át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak. A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, egyéb esetben a fenntartó döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme

  • olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni
  • az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást igénylő  esetében – szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt, valamint – a napi gondozási szükséglet mértékét. A megállapított gondozási szükségletet a működést engedélyező szerv felülvizsgálhatja és módosíthatja. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.

Igénybenyújtás formája:

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes – az ellátást igénylő kérelmére, indítványára történik. – ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő. – A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta – önállóan terjesztheti elő.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételét szóban vagy írásban kell kérelmezni. Házi segítségnyújtás esetén a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani a 9/1999.(XI.24.) számú SzCsM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást valamint II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot. A gondozási szükséglet vizsgálatának részletes szabályait, a vizsgálathoz benyújtandó igazolások felsorolását a 36/2007.(XII.22) SZMM rendelet tartalmazza. A gondozási szükséglet vizsgálatáért, felülvizsgálatáért a szolgáltatást igénylő személytől és törvényes képviselőjétől térítés nem kérhető

Fellebbezés:

Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri,

  • állami fenntartó esetén az intézményi térítési díj összegéről szóló írásbeli tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, ezt követően a fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető
  • nem állami fenntartó esetén a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. A fenntartó döntéséig, illetve a bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni.

Amennyiben a szolgáltatást igénylő személy (törvényes képviselője) a gondozási szükséglet vizsgálat eredményét vitatja,  kérheti a gondozási szükséglet felülvizsgálatát 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 2.§ (3)és (4) bekezdés rendelkezései szerint – a fenntartónál illetve a települési önkormányzat jegyzőjénél.

Igénybenyújtás helye:

A szociális szolgáltatást nyújtó intézmény

Forrás:  Infóbázis – KézenFogva Alapítvány

            http://info.kezenfogva.hu/szolgaltatasok/23600